Megnyugtató érzés, ha az ember (vagy urrs) megtalálja a helyét a világban. Megpróbáltatásai fejében talán Hugroxnak is kijár egy hely ebben a furcsa világban? 🙂

TR 514, 22

„Visszatért az étvágyam. Mindössze néhány rey telt el… talán a weg fele, majd gyomrom értésemre adta, hogy nem érdekli mi zajlik a fejemben. Mivel fogytán a lédús, kék gyümölcsöm, muszáj vagyok táplálék után nézni. Megközelítőleg két reynyi világosság áll rendelkezésemre, úgyhogy messzire nem jutok, de remélem, hogy valami új ételre bukkanok majd.

A világosság kapcsán egészen furcsa jelenségre lettem figyelmes. Odahaza, Uryeasban egy weg tizennyolc rey-ből áll, de valamiért úgy érzem, itt hamarabb borul sötétségbe a világ. Első becslésem alapján ez nagyjából tíz vagy tizenegy rey lehet, de ezt még meg kell figyelnem.

Lesz is elég időm megfigyelni az égen furcsa mozgást leíró, lángoló óriást, mely fénnyel árasztja el a szigetet. Mégpedig azért, mert fel fogom építeni a saját városomat!
Elvégre mesterségemet tekintve értek a fa megmunkálásához, úgyhogy itt az ideje, hogy hasznosítsam a tudásom és kiköltözzem a szomorú menedékemből!

Ezidáig nem találtam más, intelligens életet a szigeten, így egyre biztosabb vagyok benne, hogy lakatlan. Ennél fogva arra a döntésre jutottam, hogy elnevezem, méghozzá Xilveasnak! A sziget fővárosa pedig legjobb barátom és első tisztem után kapja nevét: Grzuxtroem.”