Szerző: Erik Boltsek

  • A Szerep – I. (Novella)

    A Szerep – I. (Novella)

    Elkezdődött az év, úgyhogy elhoztam egy félkész novellám bevezetőjét, melyet az Árulók sorozat és Hermányi Mariann ihletett. (Melyet hálásan köszönök) Számomra az Árulók jelenleg az egyik legjobb tv műsor ami fut, és rögtön beindította az agygépet az a vesszőfutás, amin Mariann keresztülment. Fogadjátok hát szeretettel A Szerep című novellám első részét. – Ilyen nincs! Ilyen…

  • Hugrox Naplója – Novella (10. bejegyzés)

    Hugrox Naplója – Novella (10. bejegyzés)

    TR 514, 94 „Ez nem lehet igaz! Pár wegre magam mögött hagytam Grzuxtroemet, hogy a közeli hegyekben egymagam lehessek, és visszatértemkor egy ismeretlen épület fogadott a főtéren!Reyas és Hyysha mosolyogva szaladtak oda hozzám, és boldogan mesélték, hogy milyen jól haladnak. Templomként hivatkoznak rá és miközben írom soraimat, még most is hallom a kalapálás és fűrészelés…

  • Hugrox Naplója – Novella (9. bejegyzés)

    Hugrox Naplója – Novella (9. bejegyzés)

    TR 514, 91 “Grzuxtroem lassan várossá fejlődik, amiben nagy szerepet játszik Gerx és Zuys megfeszített fizikai munkája, de Reyas és Hyysha, a leányanyák is kiveszik a részüket a munkából vízhordással, gyűjtögetéssel, és apróbb vadak elejtésével. Hyrgres gyógyítónkká lépett elő, Y’ky’ut pedig a terményekért felel, melyek gondozásában rendszeresen segédkezem. Jobbára az élelmezésünk okán szegődöm mellé, de…

  • Hugrox Naplója – Novella (8. bejegyzés)

    Hugrox Naplója – Novella (8. bejegyzés)

    TR 514, 84 „Micsoda fejlemény! Alig hiszek a szememnek! Remegve írom soraim. Izmaim sajognak, de mindannyian túlélték! Az építkezésbe ölt energia többé nem a figyelmem lekötését, hanem a hajótörött jövevények jólétét jelenti. Mostanra mindannyian visszavonultak új otthonaikba, én pedig búcsút intek magányomnak, és feljegyzem, hogy Grzuxtroem hivatalos lélekszáma elérte a hetet.” TR 514, 101 “Grzuxtroem…

  • Hugrox Naplója – Novella (7. bejegyzés)

    Hugrox Naplója – Novella (7. bejegyzés)

    TR 514, 46 „Egyszerűen káprázatos! Itt állok, a túlsó part legutolsó sziklájának a csúcsán, lábam alatt ezer és ezer rylomnyi mélység, ahol a sziklafalat hullámverés ostromolja. Lehet, hogy az yzyx sugarainak játéka csupán, de innen úgy fest, mintha a távolban egy vörös, egy zöld és egy kék színű óceán mozgolódna egymás határában, mint a fészkelődő…