Szerző: Erik Boltsek
-

A magyar szerzőkért interjú
A mai nap egy szuper nap. Mindjárt karácsony, péntek van, lassan vége az évnek, és úgy érzem rengeteg pozitív behatás és visszajelzés ért a héten, a hónapban és összességében idén. Írónak lenni nehéz. Ha olyan az ember személyisége (és általában a művészlelkek efféle habitussal vannak megáldva), akkor könnyedén magára veszi, ha valami nem úgy sikerül,…
-

Hallgatás – Vers
Annyiszor kértem, hogy végre szólj,Dacolva mindennel, földön innen s túl,Azóta is csak várok rád, remélem hangod,Isten lássa lelkem, nem félem haragod,Döngetem a kaput, egyszer tán belefáradok. Ezerszer kértem, hogy végre láss,Géztakaróval fedett szemed nem Fabergé tojás.Ytong falak erdeje mögé bújsz bűntudatoddal,Ádázul hazudsz kifejezéstelen, tompa arcoddal.Távol az igazságtól, bármennyire is lázadok. Vesztettem ellened, nincs rajta mit…
-

Gondolat csap – Vers
Elmémnek zárja rendületlenül óvja titkaim,Vigyázza, s hűen megőrzi gondolataim.Az apró szentély mely csak az enyém,Pótkulccsal bír, mely mégsem az enyém. Sáros cipő padlóra száradt nyoma,Mosatlan tál, tányér, rendezetlen szoba.Titkok rendíthetetlen gyűjtőhelye,De vajon az én vagy a te elméd menedéke? Gondolat csap csöpög, ötletet pazarol,Elménk lékén át szépen, komótosan araszol.Váltjuk egymást, őrségünk egyszer véget ér,Fáradtan megpihenünk,…
-

Fermé – Novella
Egyre hangosabban ropogott Párizs utcáin a petárda és a tűzijáték, ahogy közeledett az új év. Az utcákon végeláthatatlanul hullámzott az emberek sokasága, csendre pedig napok óta nem lelt a nyüzsgő város egyetlen macskaköves szeglete sem. Öröm, mosoly, kacaj és ünneplés töltötte meg a teret, leszámítva egy apró mellékutcát, ahol egy ritkán látogatott karaoke bár készült…
-

Amilyen az adjonisten… – Novella
– Nem! Nem! Ne, ne, ne, ne! – a lábam bizsergett, a karom remegett, ágyékomból pedig már kezdett kiszaladni a többlet vér. – Miről beszélsz Oli? – duruzsolta fülembe a kecsesen magas, szőke Iza. Iza a kolléganőm. Iza a mosolygós poéngyáros. Iza a házasságtörő. Levegő be, levegő ki. Levegő be, majd újra ki. Hiába nyitottam…